Alapszabályzat

III               Az Egyesület tagjai és jogállásuk

III.1        Az Egyesület tagsága rendes és pártoló tagokból áll.

a.) Az Egyesület rendes tagja lehet: a 14. életévét betöltött személy, aki az Egyesület működési területén lakó vagy tartózkodási hellyel illetve munkahellyel rendelkezik, vaknak, vagy gyengénlátónak minősül, nem cselekvőképtelen, nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától és írásban a tagfelvételét - belépési nyilatkozat kitöltésével - az Egyesület Elnökétől kéri.
Tagfelvétel szempontjából az a személy, akinek látáscsökkenése a Maschke- táblázat szerint a 67 %-ot eléri, vagy meghaladja, de a 95 %-ot nem éri el, gyengénlátó, az pedig, akinek látáscsökkenése a 95 %-ot eléri vagy azt meghaladja, vaknak minősül.
A látássérült személyt írásbeli kérelem (belépési nyilatkozat) kitöltése alapján az Elnök veszi fel, és a tagsági viszony keletkezését, fennállását sorszámozott, fényképpel ellátott igazolvány kiállításával igazolja. A kérelemhez mellékelni köteles szemész szakorvos 30 napnál nem régebbi keletű igazolását a látáscsökkenés mértékéről vagy a vakok személyi járadékának folyósításáról, illetve a látásfogyatékosságot megállapító, a fogyatékossági támogatás folyósításáról szóló határozat másolatát.

b.) Az Egyesület pártoló tagja lehet: mindazon természetes, jogi személy, vagy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy, amely az Egyesület céljával, tevékenységével egyetért, és azt anyagilag, szolgáltatás térítésmentes nyújtásával vagy más módon támogatja, illetve segíti, és írásban jelentkezési szándékát az Egyesület Elnökségének bejelenti. Az Elnökség a jelentkezés elfogadásáról névre szóló pártoló tagsági kártyát állít ki. A nem természetes személy jelentkezési nyilatkozatához csatolja azon dokumentumok másolatát, amelyek működését és képviseleti jogosultságát igazolják. Amennyiben az Egyesület tagjai közé felvételét kérő személy az alapszabályban meghatározott tagfelvételi feltételeknek megfelel, az Elnök a felvételi kérelem teljesítését jogszerűen nem tagadhatja meg.

III.2        A tagság nyilvántartásának tartalmaznia kell: - a tag nevét, - a tagsági viszony kezdő időpontját, -a tagsági viszony megszűnésének időpontját, és módját (kilépés, kizárás, vagy törlés), - a tag lakcímét, értesítési címét, telefonszámát, és az e-mail elérhetőségét.

III.3        A tagok jogai:

a.) részt vehetnek az Egyesület munkájában, rendezvényein, felszólalhatnak az Egyesület Közgyűlésén, a rendes tagok gyakorolhatják szavazati jogukat;

b.) részt vehetnek az Egyesület tevékenységében, az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kérhetnek, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban előterjeszthetik;

c.) az Egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézzenek, és azokra érdemi választ kapjanak;

d.) igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit;

e.) az Egyesület közreműködését, segítségét vagy védelmét kérhetik minden olyan esetben, amikor jog- vagy érdeksérelem éri, illetve életkörülményeiben, szociális helyzetében azt indokolttá teszik;

f.) a rendes tag bármelyike megválasztható az Egyesület bármely tisztségére, ha vele szemben kizáró ok nem áll fenn, és választói joggal rendelkezik;

g.) bármilyen, az Egyesületre tartozó kérdésben a Felügyelő Bizottságnál vizsgálatot kezdeményezhetnek;

h.) az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és közvetlen módon részt vehet az Egyesület működését érintő kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag kizárólagosan személyesen gyakorolhatja;

i.) a pártoló tag, tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik, szavazati joga azonban nincs, és egyesületi tisztségre nem választható, de az Elnökség mellett működő bizottságba tagnak felkérhető, ahol ugyancsak tanácskozási és javaslattételi joga van.

III.4        A tagok kötelességei:

a.) az alapszabályba foglaltakat megtartani;

b.) kötelesek közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, továbbá kötelesek a vállalt tevékenységet képességeik szerint elvégezni az Egyesület feladatainak minél hatékonyabb ellátása érdekében;

c.) az éves költségvetésben meghatározott mértékű tagdíjat készpénzben, a tárgyévet megelőző hó utolsó ügyfélfogadási napjáig megfizetni;

d.) a pártoló tag a vállalt pénzbeli illetve természetbeni szolgáltatást, a felajánláskor létrejött megállapodás szerint teljesíti.

III.5        Az egyesületi tagsági viszony megszűnik:

a.) kilépéssel;

b.) törléssel;

c.) kizárással;

d.) elhalálozással;

e.) az Egyesület megszűnésével.

III.6        Bármely tag az egyesületi tagságát indokolás nélkül az Egyesületből történő kilépésre irányuló írásbeli nyilatkozattal megszüntetheti. Ezt a nyilatkozatot a tag joghatályosan az Elnöknek címezve teheti meg. Az Elnök a kilépési szándék tudomásul vételével egyidejűleg törli a tagot az Egyesület tagnyilvántartásából.

III.7        Az Elnökség azt a tagot, aki az alapszabály III. fejezet 4.) pont c) alpontja szerint meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségét 1 évnél hosszabb időn át nem teljesíti, és ennek írásbeli felhívás ellenére sem tesz eleget, határozatával törli az Egyesület tagjainak sorából.

III.8        Az Elnökség határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, tagsági jogviszonyából eredő jogosultságát az Egyesület kárára visszaélve gyakorolja, így különösen: ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.
A kizárási eljárásban csak azt követően hozható meg a kizárásról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előadására és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. Amennyiben az érintett tag e lehetőséggel nem él, a kizárási eljárás távollétében és a rendelkezésre álló adatok alapján befejezhető. A kizárást kimondó határozatot a kizárt tagnak kézbesíteni kell.

III.9        A kizárást kimondó határozat ellen az érintett tag 30 napon belül halasztó hatályú panasszal élhet az Egyesület Elnökségéhez. Az Elnökség döntéséig a tagsági jogviszony fennmarad.

III.10    Az Elnökség a tag elhalálozásáról, a tag cselekvőképtelenné válásáról történt tudomásszerzést követően, az elhunyt vagy a cselekvőképtelenné vált tagot, az Egyesület tagnyilvántartásából törli.

III.11    Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül az Egyesület székhelye szerint illetékes Fővárosi Bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

IV               Az Egyesület szervei és működési rendje

IV.1      A KÖZGYŰLÉS

IV.1.1    Az Egyesület legfőbb döntést hozó szerve a Közgyűlés, melyet a tagok összessége alkot.

IV.1.2    A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a.) az Alapszabály, valamint a Választási Szabályzat megállapítása és módosítása;

b.) az Elnökség által előterjesztett éves költségvetés megállapítása, az Egyesület stratégiájának és munkatervének jóváhagyása.

c.) az Elnökség és a Felügyelő Bizottság megválasztása és visszahívása, javadalmazásuk megállapítása;

d.) Az Elnökség éves beszámolójának jóváhagyása és elfogadása a Közhasznúsági Jelentés elfogadásával egyidejűleg, a tárgyévet követő év május 31. napjáig a Közgyűlés döntése alapján;

e.) az Felügyelő Bizottság jelentésének megtárgyalása, elfogadása;

f.) a Jelölő Bizottság, a Közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető megválasztása és visszahívása;

g.) más egyesülettel való egyesülésének, illetve feloszlásának kimondása, más egyesülettel történő érdekvédelmi szövetség létrehozása, ilyen szövetségbe történő belépés és abból való kiválás ;

h.) Országos Küldöttek választása, visszahívása;

i.) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal, vagy a Közgyűlés magának tart fenn.

j.) dönt kitüntetés alapításáról 

IV.1.3    A Közgyűlést évenként egyszer össze kell hívni (rendes Közgyűlés).

IV.1.4    Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha az Elnökség azt szükségesnek tartja, és erről határozatot hoz, ha a Bíróság azt elrendeli, ha az Egyesület rendes tagjainak 1/3 része az ok és a cél megjelölésével azt kívánja, ha a Felügyelő Bizottság az összehívást indítványozza.

IV.1.5    A Közgyűlés összehívásáról az Elnök köteles gondoskodni. Az Elnök a Közgyűlést írásban, az ülést megelőző legalább 15 nappal korábban a rendes tagok részére kiküldött, a napirendet is tartalmazó meghívóval köteles összehívni. Választás esetén a Jelölő Bizottság a tisztségviselők, az Országos Küldöttek, az Elektorok személyére vonatkozó javaslatait a meghívóban fel kell tüntetni. A Közgyűlés ülésének tervezett időpontjáról, napirendjéről és a jelöltlistáról szóló értesítőt az Elnökség köteles az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, hirdetőfüzet kifüggesztésével nyilvánosságra hozni. A meghívót egyebekben az Egyesület internetes honlapján tájékoztatási céllal is közzé lehet tenni.

IV.1.6    A Közgyűlés nyilvános, azon bárki részt vehet, szavazati joggal azonban csak az Egyesület rendes tagjai rendelkeznek.

IV.1.7    A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a rendes tagok több mint a fele, azaz 50 % plusz 1 fő jelen van.

IV.1.8    Amennyiben a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés, az eredeti napirendben szereplő ügyekben, a jelenlévők számától függetlenül, határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - Közgyűlés napjára, ugyanarra a helyszínre, ugyanazzal a napirenddel, fél órával későbbi időpontra is összehívható.

A Közgyűlés határozatképtelensége esetén ismét összehívott Közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében csak akkor tekinthető a jelenlevők létszámára tekintet nélkül határozatképesnek, amennyiben az eredeti meghívóban felhívták a rendes tagok figyelmét a távolmaradás következményeire, és a megismételt Közgyűlés időpontját is feltüntették.

A Közgyűlés határozatképtelenné válik abban az esetben, ha a Közgyűlés kezdetekor regisztrált tagok létszáma 10% alá csökken. Ez esetben a levezető elnöknek be kell rekesztenie a Közgyűlést.

IV.1.9    A Közgyűlésen a határozatokat a szavazásra jogosult rendes tagok egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozzák. A szavazategyenlőség esetén a levezető Elnök szavazata dönt. Titkos szavazással kell megválasztani az Elnökség és az Felügyelő Bizottság tagjait.

Minősített, a jelen lévő rendes tagok kétharmados arányú szavazatával kell elfogadni az Alapszabályt, a Választási Szabályzatot, illetve azok módosítását, az Egyesület feloszlását, vagy más egyesülettel történő egyesülését, szövetségbe való belépést vagy abból kiválást kimondó határozatot, illetve az éves Közhasznúsági Jelentést, beszámolót és a költségvetést.

IV.1.10                       A Közgyűlés üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő 15 napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. A hangfelvétel kizárólag a jegyzőkönyv elkészítésére szolgál és nem adható ki.

A jegyzőkönyv tartalmazza:

a.) az ülés helyét, időpontját és az azon - a jelenléti ív szerint - részt vevő rendes tagok számát;

b.) az ülést levezető elnök, a jegyzőkönyvezető, a két hitelesítő tag megválasztásának tényét, nevét;

c.) az elfogadott napirendet;

d.) az elhangzott hozzászólások és felszólalások lényegét, a hozzászóló, a felszólaló személy nevét;

e.) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve, ha ez lehetséges, személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését.

A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti íveket, az írásbeli előterjesztéseket.

A jegyzőkönyvet a Közgyűlés által megválasztott levezető elnök és a hitelesítésre megválasztott két tag hitelesíti. Ezt követően a hangfelvételt meg kell semmisíteni.

A Közgyűlésen hozott határozatokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntések tartalma, ideje, hatálya, a mellette és ellene szavazók számaránya, megállapítható. A nyilvántartásba vett határozatot a levezető elnök és a két hitelesítő tag hitelesíti. A Közgyűlés az általa hozott határozatot az érintettekkel írásban közli és a székhelyen történő kifüggesztéssel nyilvánosságra hozza .

IV.2      AZ ELNÖKSÉG

IV.2.1     Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség, amely Elnökből, Alelnökből, öt rendes tagból álló, összesen hét fős testület. Az Elnökséget a Közgyűlés az Egyesület rendes tagjai közül öt év időtartamra titkos szavazással választja meg. Az Elnökség a döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen köteles beszámolni.

Az Elnökség tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben is részesülhetnek, melynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés évente a költségvetés részeként előre határozza meg.

IV.2.2    Az Elnökség feladata:

a.) gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról;

b.) biztosítja az Alapszabályban és más egyesületi szabályzatokba foglaltak megtartását és megtartatását;

c.) előkészíti a Közgyűlést és tevékenységéről szóló beszámolót;

d.) előterjeszti a Közhasznúsági Jelentést, javaslatot tesz az éves tagdíj mértékére, az Elnök javadalmazására és az éves költségvetés tervezetére;

e.) a jogszabályoknak és az Alapszabálynak megfelelően jóváhagyja az Egyesület belső szabályzatait;

f.) dönt az Elnökség mellett  működő bizottságok létrehozásáról, az Egyesületen belül tagozatok, kistérségi körzeti csoportok működésének engedélyezéséről, megszüntetéséről.

g.) dönt intézmény alapításáról vagy ahhoz való csatlakozásról, megszüntetéséről, vállalkozási tevékenység indításáról, felszámolásáról továbbá dönt az általa alapított intézmény  vagy vállalkozás vezetőjének kinevezéséről;

h.) dönt tagnyilvántartásból való törlésről, tag kizárásáról és a pártoló tag jelentkezésének elfogadásáról, tagsági jogviszonyt megtestesítő okirat kiállításáról;

i.) dönt sajtótermék kiadásáról, internetes honlap létesítéséről, működtetéséről;

j.) dönt az Egyesületet terhelő kötelezettségek és megillető jogosultságok vállalásáról;

k.) dönt az Egyesület együttműködési megállapodásairól, gondoskodik az érdekvédelmi szövetségben fennálló tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítéséről;

l.) dönt adományok elfogadásáról vagy visszautasításáról, adománygyűjtésről, tartós adományozóval történő megállapodásról;

m.) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

IV.2.3    Az Elnökség biztosítja az Egyesületnek az Alapszabályban meghatározottak szerinti folyamatos működését, gondoskodik az Egyesület vagyonának az alapszabályban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról. Meghatározza a kitűzött cél megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az Elnök útján gondoskodik azok biztosításáról.

Az Elnökség feladata, hogy az Egyesület részére az Alapszabályban meghatározott közhasznú célja megvalósításához szükséges anyagi forrásokat biztosítsa a törvényes lehetőségek igénybevételével, mint adományok gyűjtése, tartós támogatók szerzése, pályázatokon való részvétel.

Az Elnökség tagjai, mint vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályokban, az alapszabályban, egyéb szabályzatokban, illetve a Közgyűlés által hozott határozatokban foglalt kötelezettségek vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

IV.2.4    Az Elnökség munkamegosztásban dolgozik, ügyrendjét maga állapítja meg.

Az Elnökség a munkája minél hatékonyabb elősegítése céljából tanácsadó, véleményező feladat ellátására állandó (a választási ciklus végéig működő), illetőleg ideiglenes (meghatározott ideig működő) minimum három tagból álló bizottságot hozhat létre.

A bizottságok saját tagjai közül választják meg vezetőjüket. Erről értesítik az Elnökséget.

A bizottságok munkájukhoz szükség szerint szakértőket vonhatnak be

Az Elnökség bármely bizottság bármelyik tagját visszahívhatja, ha az a rábízott feladatot nem látja el vagy hat hónapot meghaladóan akadályozott a feladata ellátásában.

A bizottság ügyrendjét és üléseinek gyakoriságát maga szabja meg.

A bizottságok által végzett tevékenységről, javaslatokról és megállapításokról és ezzel kapcsolatban hozott esetleges intézkedésekről a bizottságok elnökei évenként összefoglaló jelentést készítenek az Elnökség számára, mely jelentés részét képezi az Elnökség éves beszámolójának.

IV.2.5    Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik.

Az Elnökség üléseit az elnök a napirend közlésével hívja össze, az ülést megelőzően 5 munkanappal, névre szólóan írásban kiküldött meghívóval az Elnökség tagjait és az Felügyelő Bizottság tagjait, valamint az olyan érdekelt személyt, akinek az ügye a napirenden szerepel, továbbá az egyéb érdekelteket, a meghívónak az Egyesület székhelyén lévő, hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel.

Az Elnök akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörben az Alelnök jár el.

IV.2.6    Az Elnökség ülése nyilvános, azon bárki részt vehet, az érintett személy felszólalhat, szavazati joguk azonban csak az Elnökség tagjainak van.

IV.2.7    Az Elnökség határozatképes, ha az ülésén tagjainak több mint a fele részt vesz. Határozatait egyszerű szavazattöbbséggel, név szerinti szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Az ülésen részt vevő elnökségi tag szavazáskor köteles szavazni, ennek hiányában szavazatát nemlegesnek kell számítani. A szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

IV.2.8    Az Elnökség üléséről – kizárólag a jegyzőkönyv késztése céljából - hangfelvétel készül, melyről az ülést követő nyolc napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: .

a.) az ülés helyét, időpontját és az azon részt vevők nevét;

b.) a napirendet

c.) az elhangzott hozzászólások lényegét és a hozzászóló személy nevét;

d.) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését.

Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet és az írásbeli előterjesztéseket. Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvet az Elnök, a jegyzőkönyvvezető és egy elnökségi tag hitelesíti. Ezt követően a hangfelvételt meg kell semmisíteni.

Az Elnökség a tagságot érintő határozatait az Egyesület székhelyén nyilvánosságra hozza, ezzel egyidejűleg az érdekelt személlyel írásban is közli.

Az Elnökség ülésén hozott határozatokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntések tartalma, ideje, hatálya, a mellette és ellene szavazók számaránya, valamint - nyílt szavazás esetén - személye megállapítható. A nyilvántartásba vett határozatot az Elnök és egy elnökségi tag hitelesíti.

IV.2.9    Az elnökségi tagság megszűnik:

a.) a megbízatás időtartamának lejártával;

b.) a tag elhalálozásával;

c.) a tag lemondásával;

d.) a tag visszahívásával;

e.) az Egyesület megszűnésével.

Az Elnökség tagja tisztségéről bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette. Visszahívásra kerülhet sor a tagnak az elnökségi tagsági kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására a közgyűlés jogosult.

IV.3      KÉPVISELET, AZ ALELNÖK, AZ ELNÖKSÉG TAGJAI

IV.3.1    Az Egyesületet az Elnök képviseli, akadályoztatása esetén jogkörében az Alelnök jár el. Az Elnök képviseli az Egyesületet bíróságok, hatóságok és egyéb szervek előtt, továbbá harmadik személyekkel szemben, esetenként vagy az ügyek meghatározott részére nézve azonban meghatalmazást adhat az elnökség valamely tagjának.

IV.3.2    Az egyesület i vagyonból történő kifizetésekhez, a bankszámláról történő rendelkezéshez az Egyesület Elnökének és Alelnökének együttes aláírása, vagy az Elnök és valamely elnökségi tagjának együttes aláírása szükséges.

IV.3.3    Az Elnök feladata:

a.) előkészíti és összehívja a Közgyűlést;

b.) összehívja és vezeti az Elnökség ülését;

c.) dönt tag felvételéről, intézkedik a tagnyilvántartás hiteles vezetéséről, illetve az Egyesület könyveinek és egyéb nyilvántartásainak vezetéséről, gondoskodik az adatszolgáltatások teljesítéséről;

d.) gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek végrehajtásáról;

e.) irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét;

f.) az Egyesület székhelyén a Titkárságvezető útján biztosítja az irat-betekintési jog gyakorlását;

g.) az Elnökség tevékenységéről igény szerint, de legalább évente egy alkalommal a Közgyűlésnek beszámol;

h.) ellátja az Egyesület operatív ügyintéző szervezetének irányítását, kinevezi a Titkárságvezetőt, felette és az Egyesület más munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat;

i.) a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott összeghatárig és módon önállóan, ezt meghaladóan az Alelnökkel együttesen gyakorolja a kifizetéseket. Az Felügyelő Bizottság költségvetési előirányzatát kivéve;

j.) az Egyesület tagsága által felvetett kérdésre vagy panaszra 30 napon belül írásban köteles érdemi választ vagy a panasz kivizsgálásáról szóló megállapítást adni;

k.) ellátja mind azon feladatokat, amelyeket jogszabály, Alapszabály, Közgyűlési határozat vagy belső szabályzat a társadalmi szervezet vezetője számára előír.

IV.3.4    Az Elnök az egyesületi tevékenységgel összefüggő operatív feladatok ellátására, koordinálására belső ügyintéző szervezeti egységet - titkárság elnevezéssel - hoz létre, működtet, s annak egyszemélyi felelős vezetőjét, titkárságvezető elnevezéssel kinevezi és felette a munkáltatói jogkört gyakorolja.

IV.3.5    A Titkárságvezető koordinálja az Egyesület operatív működtetésével összefüggő valamennyi feladatot.

IV.3.6    Az Egyesület Alelnökének feladata, hogy támogassa az Elnök munkáját, akadályoztatása esetén helyettesítse az Elnököt, az Elnökség döntése szerint ellássa az Egyesületnél működő tagozatok, kistérségi körzeti csoportok munkájának segítését.

IV.3.7    Ellátják az elnökségi tagok az Egyesület Elnöke által átadott feladatokat.

Az Elnökség kijelöl egy vagy több elnökségi tagot a bizottságokkal való kapcsolattartásra, és azok működésének segítésére.

IV.4      A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

IV.4.1    A Közgyűlés az Elnökség javaslatára az Egyesület tevékenységének ellenőrzésére, öt évre, titkos szavazással, három tagból álló Felügyelő Bizottságot választ.

IV.4.2    Az Felügyelő Bizottság a közgyűlésnek felelős testület, amelynek feladata az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek során az Elnökség tagjaitól jelentést, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják.

Az Felügyelő Bizottság a feladata hatékonyabb ellátása érdekében indokolt esetben jogosult külső szakértő vagy szakértői szervezet bevonására is, ennek költségét az Egyesület viseli.

IV.4.3    Az Felügyelő Bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az ülés időpontjáról és napirendjéről az elnök, írásban, az ülést megelőzően 5 munkanappal, névre szólóan értesíti a bizottság tagjait, továbbá az egyéb érdekelteket. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - az Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az Elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni az Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az Elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, kivéve, ha külső szakértőt vagy szakértői szervet vonnak be a vizsgálat lefolytatására, de a javaslatot mindenesetben az Felügyelő Bizottság hozza. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve a tisztségviselői nem utasíthatják.

IV.4.4    Az Felügyelő Bizottság határozatképes, ha az ülésén tagjainak több mint a fele részt vesz. Határozatait egyszerű szavazattöbbséggel, név szerinti szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Az ülésen részt vevő Felügyelő Bizottsági tag szavazáskor köteles szavazni. A Felügyelő Bizottság szavazategyenlőség esetén a Bizottság elnökének szavazata dönt.

A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

Az Felügyelő Bizottság tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben is részesülhetnek, amelynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés évente előre a költségvetés részeként határozza meg.

IV.4.5    Az Felügyelő Bizottság tagja a Közgyűlésen és az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

Az Felügyelő Bizottság munkájáról évente jelentést tesz az Egyesület Közgyűlésének. Ennek során előzetesen véleményezi a költségvetési tervezetet és a közhasznúsági jelentést.

Az Egyesület Közgyűlésén az Felügyelő Bizottság tagja a pártoló tag meghatalmazottjaként nem járhat el.

IV.4.6    A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az alapszabály így rendelkezik.

A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet

tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást,

hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet

érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek

megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az

intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezetőszervet a felügyelő szerv indítványára ¦

annak megtételétől számított harminc napon belül ¦ össze kell hívni. E

határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a

felügyelő szerv is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében

szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles

haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

IV.4.7    Az Felügyelő Bizottsági tagság megszűnik:

a.) a megbízatás időtartamának lejártával;

b.) a tag elhalálozásával;

c.) a tag lemondásával;

d.) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;

e.) a tag visszahívásával;

f.) az Egyesület megszűnésével.

Az Felügyelő Bizottság tagja tisztségéről bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor érvényesül, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette.

Visszahívásra kerülhet sor a tagnak az Felügyelő Bizottságban vállalt kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására a Közgyűlés jogosult.

Ha az Felügyelő Bizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott minimális létszám (3 fő) alá csökken vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Egyesület Elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében 60 napon belül köteles Rendkívüli Közgyűlést összehívni.

IV.5      JELÖLŐ- VÁLASZTÓ BIZOTTSÁG

IV.5.1    Az Egyesület Közgyűlése nyílt szavazással a választást megelőző ülésén az Elnökség előterjesztése alapján öttagú Jelölő Bizottságot választ. A Jelölő Bizottság mandátuma az egyesületi tisztségviselők választásáig áll fenn, a választás napján átalakul Választási Bizottsággá és a választás lebonyolításáig, illetve a választási kifogás elbírálásáig működik, majd ismételten Jelölő Bizottsággá alakul vissza és a választást megelőző Közgyűlésig, az új Jelölő Bizottság megválasztásáig marad fenn.

IV.5.2    A Jelölő Bizottság elnökből és 4 tagból álló testület, ügyrendjét maga határozza meg.

IV.5.3    A Jelölő Bizottság a választást megelőzően 30 nappal a választásra javasolt személyek listáját az Elnökségnek megküldi, melyhez csatolja a jelöltek elfogadó nyilatkozatát.

IV.5.4    A Jelölő Bizottsági tagság megszűnik:

a.) a megbízatás időtartamának lejártával;

b.) a tag elhalálozásával;

c.) a tag lemondásával;

d.) a tag visszahívásával;

e.) az Egyesület megszűnésével.

A Jelölő Bizottság tagja tisztségéről bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor érvényesül, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette.

Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a Jelölő Bizottságban vállalt feladat ellátásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés jogosult.

Ha a Jelölő Bizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, az Elnökség a Jelölő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében a legközelebbi Közgyűlésen új tag megválasztására tett javaslattal a megüresedést pótolja.

IV.6      ORSZÁGOS KÜLDÖTTEK,

IV.6.1    A Közgyűlés a Jelölő Bizottság javaslata alapján a rendes tagok sorából nyílt szavazással az Egyesület érdekvédelmi szövetségben való képviseltetése vagy más társadalmi szervezetben tagsági joga képviselete ellátása érdekében az érdekvédelmi szövetség vagy más társadalmi szervezet által meghatározott számú Országos Küldöttet választ. A Küldött megbízása szerint képviseletet lát el a civil szervezeti fórumokon. Az Országos Küldött pedig megbízása szerint képviseletet lát el a Magyar Vakok és Gyengénlátók Egyesületeinek Országos Szövetsége Küldöttközgyűlésén.

IV.6.2    Országos küldöttnek, az Egyesület rendes tagjai közül lehet jelölni. A jelölt írásban vagy a Közgyűlésen szóban nyilatkozni köteles arról, hogy jelölés és megválasztás esetén vállalja-e az Országos Küldött a megbízatást. A megválasztott személy megbízatását csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazásnak nincs helye. Kötelessége a képzettsége és tudása szerint a legmagasabb szinten az Egyesület céljait valamint a tagság érdekeit képviselni az MVGYOSZ Országos Küldött értekezletén.

IV.6.3    Az Országos Küldött megbízatás megszűnik:

a.) a megbízatás időtartamának lejártával;

b.) elhalálozással;

c.) lemondással;

d.) visszahívással;

e.) az Egyesület, az érdekképviseleti szövetség vagy a társadalmi szervezet  megszűnésével.

A megválasztott személy a megbízatásáról bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor érvényesül, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a megválasztott személytől igazolt módon átvette.

A megválasztott személy visszahívására kerülhet sor a vállalt megbízatás ellátásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén.

Az Országos küldött mandátum fenti okokból bekövetkezett megüresedése esetén a Közgyűlés a legközelebbi ülésén köteles új küldöttet választani.

IV.7      TAGOZATOK, KISTÉRSÉGI KÖRZETI CSOPORTOK, TERÜLETFELELŐS

IV.7.1    Az Egyesület érdekelt tagjai szakmai vagy érdeklődési kör szerint az Elnökség hozzájárulásával, az Egyesület keretei között működő Tagozatot hozhatnak létre. A Tagozat létrejöttének feltétele, hogy legalább 10 egyesületi tag az alakuló taggyűlésén megalakulását kimondja és azt az Egyesület Elnöksége elismerje. Vezetőjét és vezetőségének tagjait saját taggyűlésükön választják meg, az Elnökség a választás eredményét elfogadja. A Tagozatok egy-egy képviselője az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A Tagozatok az Elnökségnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel.

IV.7.2    A Tagozatok társaság, szakosztály, szakcsoport, klub formájában és elnevezéssel működhetnek, és tevékenységi körükben működő hazai és külföldi szervezetek tagjává válhatnak az Egyesület Elnökségének egyetértésével.

IV.7.3    Az Egyesület működési területén a tagok önkéntes elhatározása alapján az Elnökség Kistérségi Körzeti Csoport létrejöttét és működését engedélyezheti. Minden olyan közigazgatási területi egységben létrehozható Kistérségi Körzeti Csoport, ahol 25 vagy ennél több tag él és legalább 10 tag a Kistérségi Körzeti Csoport megalakulását elhatározza, vezetőjét és vezetőségének tagjait saját taggyűlésükön megválasztják. A Kistérségi Körzeti Csoportok egy-egy képviselője az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A Kistérségi Körzeti Csoport képviselője az Elnökségnek rendszeresen beszámol a Kistérségi Körzeti Csoport működéséről.

IV.7.4    A Kistérségi Körzeti Csoport önálló név alatt fejthet ki tevékenységet, a területén működő állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel közvetlen kapcsolatot létesíthet az Egyesület Elnökségének egyetértésével, támogatásával.

IV.7.5    A Tagozatok, Kistérségi Körzeti Csoportok működésének részletes szabályait önmaguk testületi döntéssel határozzák meg.

IV.7.6    A Tagozatok és Kistérségi Körzeti Csoportok vezetőinek feladatait és jogosultságait a maguk által alkotott működési szabályzat tartalmazza. A megválasztott személy jogosult az adott Tagozat, (klub, baráti kör, szakosztályok) Kistérségi Körzeti Csoport vezetésére, képviseletére, és a Tagozat, Kistérségi Körzeti Csoport elkülönített bankszámlájáról történő kifizetések engedélyezésére.

Az Elnökség a Tagozat, vagy a Kistérségi Körzeti Csoport képviselője részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség e személyeknek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit - megállapodás alapján - a költségvetés terhére megtéríti.

IV.7.7    A Tagozat, a Kistérségi Körzeti Csoport automatikusan megszűnik, ha egy éven át nem fejt ki érdemi tevékenységet vagy tagjainak száma egy éven túl is 10 fő alá csökken. Az Elnökség a Tagozat, Kistérségi Körzeti Csoport megszűnését a feltételek bekövetkezését követő ülésén határozattal állapítja meg.

IV.7.8    Azokon a közigazgatási területeken vagy településeken, ahol a 3.) pontban foglalt feltételek hiánya miatt Kistérségi Körzeti Csoport megalakítása nem lehetséges, vagy nem célszerű, az Elnökség Területfelelőst bízhat meg az ott élő tagok ügyeinek intézésével. A Területfelelős a tagok érdekében szoros kapcsolatot tart fenn az Elnökséggel. Az Elnökség a Területfelelős részére a megbízatás fennállása igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség a Területfelelősnek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit megállapodás alapján a költségvetés terhére megtéríti. 

V                  Összeférhetetlenség és bejelentési kötelezettség

V.1       Az Egyesület Elnöksége és Közgyűlése határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy, akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b.) bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

V.2       Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgáló az a személy, aki

a.) az Egyesület Elnöke vagy az Elnökség tagja;

b.) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;

c.) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d.) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

V.3       Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (együtt: hozzátartozó) ugyanannál a szervezetnél a Felügyelő Bizottság, Jelölő Bizottság és az Elnökség tagjává egyidejűleg nem választható meg.

V.4       Az Egyesület elnöki tisztségére olyan egyesületi tag jelölhető, illetve választható, aki lehetőleg középfokú végzettséggel, valamint megfelelő vezetői képességgel rendelkezik, és a feladat ellátására rátermett.

V.5       A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője elnökségi és Felügyelő Bizottság tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

V.6       A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

VI               Az egyesület vagyona, nyilvánosság

VI.1      Az Egyesület saját vagyonával a vonatkozó pénzügyi rendelkezések alapján a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.

VI.2      Az Egyesület tartozásaiért, kötelezettség-vállalásaiért az Egyesület az egyesületi vagyonnal felel. A rendes tagok és a pártoló tagok saját vagyonukkal nem felelnek, csak az Alapszabály szerint meghatározott tagdíjat és vállalt támogatást kötelesek határidőre megfizetni.

VI.3      Az Egyesület vagyona, a tagok által fizetett tagdíjból; egyéb pénzbeli hozzájárulásaikból; természetes és nem természetes személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, adományaiból; az államháztartás alrendszereitől kapott normatív támogatásból; a magánszemélyek személyi jövedelemadójának 1 %-áról történő rendelkezés alapján kapott összegből; pályázati úton nyert juttatásból; egyéb a közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatásból; az Egyesület eszközeinek befektetéséből származó hozamból; a vállalkozási tevékenységből eredő nyereségből képződik.

VI.4      Az Egyesület évente képződő vagyona az egyesületi célkitűzés megvalósítása érdekében végzett tevékenységre és az Egyesület működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használható fel.

VI.5      Az Egyesület költségei: a közhasznú tevékenység, illetve a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült közvetlen és közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

VI.6      Az Elnökség köteles gondoskodni arról, hogy az Egyesület működése, valamint az egyesületi pénzeszközök felhasználása során egyaránt kizárható legyen, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják.

VI.7      Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, illetve gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja.

VI.8      Az Egyesületnek az Alapszabályban meghatározott közhasznú cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

VI.9      Az Egyesület a működésének a módját, a szolgáltatások igénybevételének a módját, valamint a beszámolói közléseit - a Közgyűlés és az Elnökség döntéseihez hasonlóan - a székhelyen történő kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra.

VI.10 Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg Közhasznúsági Jelentést készíteni. A Közhasznúsági Jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A Közhasznúsági Jelentésnek tartalmaznia kell:

a.) a számviteli beszámolót;

b.) a költségvetési támogatás felhasználását;

c.) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d.) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e.) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f.) a közhasznú Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g.) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

A Közhasznúsági Jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

A közhasznú szervezet köteles a Közhasznúsági Jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30.-ig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

VI.11 Az Egyesület dokumentumai nyilvánosak, azok az Egyesület székhelyén bárki által megtekinthetők (iratbetekintés joga), a közhasznú jelentésről - a másolási költség megfizetését követően - bárki részére másolat adható. Az Elnök a Közhasznú Jelentést a MVGYOSZ Elnökségének térítésmentesen megküldi.

VI.12 Az Egyesület Elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. A keletkező iratokba történő részletes előírásokat az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza.

VII            Az adománygyűjtés szabályai

VII.1    Az Egyesület közhasznú céljai megvalósításának elősegítése érdekében akár az Egyesület tagja, akár kívülálló harmadik személy számára az Elnökség névre szóló meghatalmazást, megbízólevelet adhat ki adománygyűjtés céljából. A megbízólevelet az Egyesület Elnöke és az Elnökség egy tagja írja alá és azt az Egyesület bélyegzőjével hitelesíti. A kiadott megbízólevelekről az Elnökség naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

VII.2    Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

VII.3    Az adománygyűjtésre jogosult személy az adományokról nyilvántartást köteles vezetni, amelybe az adományok értékét könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Az adománygyűjtő az adományokat és a nyilvántartást rendszeres időközönként elszámolás mellett átadja az Egyesület belső szervezeti egységét vezető Titkárságvezetőnek.

VII.4    Az Egyesület tartós adományozási szerződést köthet magánszemély támogatóval, ha a támogató legalább 4 éven át, megszakítás nélkül rendszeresen azonos vagy növekvő összegben, illetve nem magánszemély támogató az adózás előtti eredménye terhére 5 %-a vagy azt meghaladó mértékben, ellenérték nélkül nyújt pénzbeli támogatást, vagy értékpapírt térítés nélkül átad.